Miért van az, ha már csak a fogorvos nevét meghalljuk, eluralkodik rajtunk a félelem az ismeretlen műszerektől, a hangos gépektől, fémes érzéstől a szánkban? Ha a nőgyógyászt vagy urológust emlegetik, általában kiráz minket a hideg? Bár a fehér köpeny és a benne rejtőző orvos tiszteletet parancsoló – legyen bármilyen kedves is – mégis addig halogatjuk a háziorvos felkeresését, míg a köhögés már-már hörgésbe fordul.
Hogy minek köszönhető ez a fajta viselkedésünk? Tapasztalataink ritkán felhőtlenek az orvosi látogatások alkalmával, hiszen sokszor komoly fizikai fájdalommal járó betegséggel fordulunk hozzájuk. Nem csoda, hogy félelemmel indulunk neki a vizsgálatnak, hiszen ki szeretne újabb kellemetlenséget, amit esetleg már megtapasztalt. Ösztönünk a „túlélés” felé hajt minket, tehát próbáljuk elkerülni a számunkra kellemetlen élményt. Ennek köszönhető, hogy már az említés is elég ahhoz, hogy az averzív (azaz elkerülő) viselkedésünk megjelenjen.
Más esetekben viszont az ismeretlentől való szorongás az, ami előhívja ezt az ingert. Ilyenkor kérdezünk rá mindenre ismerőseinktől, túrjuk fel a honlapokat megnyugtatást keresve mielőtt egyáltalán a kezünkbe vennénk a telefont, hogy időpontot kérjünk.
Első hallásra valószínűleg mind mosolygunk ezen a szélsőségesnek tűnő ábrázoláson, holott, ha belegondolunk, mind véghezvittük már valamely fázisát.
Ha felmerül egy, a számunkra megoldhatatlannak tűnő lelki problémánk, először – ha lehetőségünk van rá – közeli baráthoz, szülőhöz, rokonhoz, párunkhoz fordulunk. De egyes esetekben olyan kényelmetlennek érezhetjük a szituációt, hogy egy ismerősünknek tárjuk fel legbelsőbb problémánkat, hogy könnyebbnek érezzük egy számunkra semleges, ismeretlen emberrel megosztani azt. Ilyenkor kézenfekvő megoldás lenne pszichológus segítségét igénybe venni, de ekkor lépnek előtérbe a sztereotípiák, azok a bizonyos kialakult hiedelmek, vagy az a kép, amelyben a pszichológusok többnyire Freud-szerű férfi vagy szigorú, idősebb nő képében jelennek meg. Ehhez társulnak a filmek által közvetített sablonos tulajdonságok, ismerősök lefitymáló megjegyzései – holott többnyire még ők se voltak szakembernél -, a társadalom által gerjesztetett általánosító szemlélet. Sokan azzal sincsenek tisztában mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter fogalma között.
Pszichológus: olyan személy, aki bölcsész karon pszichológia szakos diplomát szerzett, és a gyakorlatban, az oktatásban, a kutatásban e tudomány elveit és módszereit hivatásszerűen alkalmazza. A pszichiáterrel ellentétben nem orvos. A pszichológusok az általános orvosokból lett pszichiáterekkel szemben így nem rendelkeznek azokkal a nélkülözhetetlen orvosi alapismeretekkel, amik például a gyógyszerek felelősségteljes felírását tennék lehetővé, ezért pszichológus a gyógyszerek felírásának jogával nem rendelkezik. Napjainkban sokan azonosítják a pszichológust minden olyan emberrel, aki tanácsadással foglalkozik, ami téves! A pszichológus diploma megszerzése után szakpszichológusi minősítést lehet szerezni, ami egy a hallgató által választott alkalmazási területre való speciális felkészítést jelent (ilyen például a szexuálpszichológus is).
Pszichiáter: olyan orvos, aki rendelkezik pszichiátriai szakképesítéssel. Az orvosi egyetem befejezése után van lehetőség pszichiátriai szakorvosi képzésben részt venni és a sikeres pszichiátriai szakvizsga után pszichiáter szakorvossá válni. Gyógyszrek felírási jogával rendelkeznek.
Az urbanizáció miatt a társas viszonyok is egyre felszínesebbé, zártabbá válhatnak – sokszor ezért nincs is kihez fordulnunk ügyes-bajos dolgainkkal -, amely csak a feszültséget fokozza ilyen helyzetben. Ehhez társul az az általános szemlélet, hogy segítséget kérni a gyengeség jele illetve ha valami probléma merül fel és egyedül nem tudjuk megoldani betegségként diagnosztizáljuk, ami szemünkben sokszor még mindig lebecsülendő vagy sajnálni való állapot. A probléma felmerülésének lehetőségét pedig rögtön tagadni kezdünk (utalás a címre), hiszen az a gyengeség jele lenne, amit nem engedhetünk meg magunknak rohanó világunkban.
A cikk bevezetője és bizonyos részei egy korábbi cikkemből lettek átemelve:
Comments